Sokat használt és jól bevált technológiával végzik majd az azbesztmentesítést a Mathias Corvinus Collegium Somlói úti beruházásánál, a szakértők pedig felkészültek a további „meglepetésekre” is. Kiss Istvánnal, a műszaki ellenőri feladatokat ellátó Főber Zrt. projektvezetőjével beszélgettünk.

A Mathias Corvinus Collegium Somlói úti beruházásával kapcsolatos lakossági fórumon a környékbeliek többségének tetszettek az új Campus tervei, abban pedig mindenki egyetértett, hogy a Munkásőrség egykori székházát le kell bontani. De szögezzük le az elején: ilyen léptékű munkálatok előtt teljesen természetes, ha a környező ingatlanok tulajdonosai aggódnak.

Így van, ez teljesen természetes, szükségszerű velejárója egy ilyen bontásnak és építési munkának, amely jelentős beavatkozás egy szűk környezet megszokott állapotához képest. Kerítéssel, locsolással, védőtakarással, takarítással és odafigyeléssel lehet tompítani ezeket a hatásokat – felelte Kiss István, az MCC megbízásából a lebonyolítást, valamint a terv- és műszaki ellenőrzést végző Főber Zrt. projektvezetője, aki a kivitelezés idején ellátja a műszaki ellenőrzési feladatokat. A munkaterületet február 5-én adják át a bontást végző ZÁÉV Zrt.-nek, ezt követi a kerítéssel történő lehatárolás, majd az épületen belüli feltárás.

Hogy minden óvintézkedés ellenére valamekkora zaj és por lesz, egyértelmű. De mi a helyzet az azbeszttel?

A gépészeti helyiségekben találtunk kötött és szórt azbesztnyomokat is, továbbá nem zárható ki, hogy az építéskor a födémeken és pilléreken, a burkolatok alatt szórt azbesztet használtak. A burkolati feltárások után határozható majd meg az azbeszt mennyisége, felkészültünk a mentesítésére.

Veszélyes ez a művelet?

Kármentesítési tapasztalattal és környezetvédelmi jogosultsággal rendelkező szakcég végzi az azbesztmentesítést, zárt technológiával biztosítható, hogy ne kerüljön azbeszt a szomszédos ingatlanokra.

Tehát ez egy begyakorolt technológia?

Pontosan. Abban az időszakban, amikor a Munkásőrség központja épült, tömegesen húztak fel lakótelepeket Budapesten, az azbesztes szigetelés alkalmazása hatékony és olcsó technológiának számított, leggyakrabban a pinceszinten, a mennyezeten alkalmazták a hőszigetelés, tűzvédelem érdekében. Például az Operaház Hajós utcai üzemházának felújítása során is találtunk azbesztet: egy jól bevált technológia alkalmazásával biztonságosan megtörtént a mentesítés.

Akadhat környezetvédelmi szempontból meglepetés a bontás során? Hiszen a Munkásőrség épületének tervei titkosak voltak és sohasem kerültek elő.

Tudunk arról, hogy egy kisebb mozdonymotor méretű dízel aggregát van a pincében, de arról nem, hogy mekkora a tartály, van-e benne olaj, és ha igen, mennyi. Ez a feltárás során derül ki, de készülünk az elszállítására, hiszen ezt nem lehet kiengedni a Gellért-hegyen, ha pedig a korrózió miatt már megtörtént az olajszivárgás, ki kell cserélnünk a talajt. De ugyanígy fontos környezetvédelmi szempontból, hogy az ablakklíma méretű hűtőberendezéseket sem bontják majd dózerrel, az abban lévő gázközeget külön tartályba fejtik át a kivitelező munkatársai.

Miként ellenőrzik a környező épületek biztonságát?

Az MCC megbízásából műszaki ellenőri felügyeletet végzünk, továbbá tervezői művezetéssel is felkészültünk a bontásra és a későbbi építésre. A kivitelező állapotrögzítést készít a szomszédos közterületeken és épületeken, az érintett társasházak közös képviselőit és tulajdonosait a következő napokban keressük fel. Mindenkinek érdeke a pontos állapotrögzítés, hiszen ennek segítségével deríthető ki, hogy történt-e elváltozás a munkálatok idején.

Mikor kezdődhet az épületek bontása?

Addig semmiképp, amíg nem stabilizáltuk a közvetlen környezetet. Az MCC ingatlana alatt van egy 10-15 méter mély hasadék, amelynek nagyobb része átnyúlik a Somlói út és a túloldali Sáncterület alá, az üreg ismert hossza pedig körülbelül 53 méter, az útpálya alatt 7-9 méter mélységben, a Somlói útra merőlegesen helyezkedik el. Csak a szerencsének köszönhető, hogy még nem szakadt be az úttest egy busz vagy személyautó alatt, és nem történt baleset ezen a szakaszon. Műszaki egyeztetéseket tartottunk építész, statikus, geotechnikus, bányamérnök, barlangász és pincetömedékelés területén tapasztalt szakemberekkel. Konzultáltunk az érintett önkormányzatok műszaki szakembereivel is. Egyöntetű vélemény volt, hogy a több tulajdonost érintő üreg problémáját csak egyben lehet megnyugtatóan kezelni.

Hogyan?

Teljes útpályazár mellett mintegy 250 köbméter betontömedéket kell lejuttatni betonszivattyúval. Egy-egy üregszakaszban a tömedékelés több fázisban készül, megvárva az egyes rétegek kötési idejét. A kisebb réseket, repedéseket mintegy 60 köbméter cementhabarccsal injektálják, ezen felül a lejtős üreghez még körülbelül 250 köbméter homokos kavics feltöltése szükséges, rétegenkénti tömörítéssel. A tömedékelés előkészítési, tervezési és kivitelezési költségét az MCC vállalta.

Az ehhez hasonló munkálatok előtt bevett gyakorlat, hogy a beruházó öt nappal a kivitelezővel kötött szerződést követően máris lakossági fórumot tart, ahogyan az MCC tette?

Egyáltalán nem, akadt is olyan környékbeli, aki külön felhívta a figyelmet erre a lakossági fórumon. Ez is azt bizonyítja, hogy az MCC nem egy rajzasztalon megálmodott terv alapján halad úgy, hogy nem veszi figyelembe a közvetlen környezetét, hanem a nagyon bonyolult kőzetszerkezetű Gellért-hegyen, lakóövezetben igyekszik mérsékelni a kellemetlenségeket.